Hirtelen felindulásból elkövetett pöttyözés – Pöttyös fal

 Nálam aztán nincs kecmec, ha valami beeszi magát a fejembe.

Van egy falfelület a lakásban, ami igen kopár. Amint elmegyek mellette, rám ordít, hogy: FESS BE!

Egy darabig még csak-csak sikerült tudomást se venni róla, de aztán egy csütörtök délelőtt kikevertem egy színt, megfogtam a festőhengert, majd kivágtam a slozi ajtaját. …. ja igen az említett fal ott van bent.

Az egy dolog, hogy befestettem a falat, de még mindig ugyan olyan csupasz volt, csak épp színesben.

Így aztán nekiálltam ötleteket keresni, és egyszer csak rátaláltam a pöttyökre. Nagyon megtetszettek.

A gardrób új ruhája

A gardrób új ruhát kapott. Az egyszerű bükk szín helyett egy még egyszerűbb fehér színt kapott.

 Semmi, de semmi extra nem történt, csak átfestettem az unalmas, legkamubb bükk hatású, laminált forgácslapból készült szekrényt. Előnyére vált a csere és a helység ezzel teljesen átlényegült. Már nem az az utolsó helység lett a lakásban, ahová még a nap sem süt be igazán. Persze nem is a legújabb nappalit alakítottam ki benne; ruhákat tárolunk itt csak most már egy kicsit elfogadhatóbb, szembarát díszletek között.

Nincs mit ezen nagyon részletezni.

Adott volt egy gardrób, ami színvilágban abszolútdesenem passzolt az egyáltalánsemmisenem-hez, de leginkább a hozzá legközelebb található nemrég átalakított fürdőszobához -melyről itt olvashatsz- és a hálóhoz, melyből a gardrób nyílt.

Így nézett ki festés előtt:

És ilyenek voltak a fiókok:

A bútorgombok ezüstözött műanyag gombok voltak. Na azt hiszem ezek napi fogdosása fiók, szekrény ki-, benyitogatása során döbbentem rá, hogy ezt én sürgősen le szeretném cserélni.

Gardrób Makeover

A fürdőszoba és a konyhabútor átfestésnél használt festéket a TRINÁT UNITOP-ot használtam most is.

 

Nincsen festés előcsiszolás nélkül, így kénytelen voltam egy kis port csinálni. Na nem kell azt hinni, hogy nekifeszültem a felületnek a csiszológéppel: hivatalos nevén, egy csiszoló tuskóval és egy közepes erősségű csiszolópapírral (kb 100-as) feldörzsöltem a bútorlapokat. Műanyag bevonat lévén kell, hogy valamilyen tapadási felülete legyen a bútorlapnak, ezért a csiszolás.

Alapos portalanítást, majd egy száraz ruhával való áttörölgetést követően jöhetett a festés.

Két réteg UNITOP került a felületre. A festés gyorsan ment: az UNITOP, vizes bázisú festék lévén gyorsan száradt, 2 óra száradási idő után jöhetett a második réteg festék.

Ilyen lett egy réteg festék után:

 Műanyag felületnél én az UNITOP-ot híd anyagként szoktam használni. Ez azt jelenti, hogy univerzális tapadóképességét kihasználva elsőként ez kerül a bútorra, majd a későbbi ütések, karcok elkerülése érdekében egy oldószeres zománc réteget is ráfestek. Ehhez a Trinát matt vagy selyemfényű oldószeres zománc festékét használtam.

Miután minden megszáradt lényegében kész voltam.

A műanyag bútorgombokat lecseréltem kerámiára, amiket az Aura egzotikus lakberendezési üzletből szereztem be, jóval kedvezőbb áron, mint a nagy plázákban található enteriőr shopokban kaphatóakat. 

Az eddigi raktárjellegű gardróbot teljesen felszámoltam és mindehhez nem kellett semmi mást tennem, mint átfestettem a bútort. A gombokhoz igazítva a helység kapott még egy kis keleties dekorációt is.

Futót is gyártottam csak hogy otthonosabb legyen a helység: az IKEA-ban kapható  TEJN  báránybőrutánzatú szőnyegből 2 db-ot vettem, összeöltöttem őket (a korrektség kedvéért anyukám öltötte őket össze). 

 Bekerült a helyére a bronzlábú fellépő is és már szinte majdnem úgy éreztem magam az új gardróbban, mint Carrie Bradshaw csak épp a kék Manolo Blahnik cipő hiányzott, na de sebaj megleszünk anélkül is.

A fürdőszoba átalakításról itt olvashatsz

A konyha makeover projektet itt találod

A fellépő DIY projetet itt találod

Ha tetszett a mostani DIY projekt, nézd meg a korábbiakat is vagy ugorj fel a BorsaBox facebook oldalára további ötletekért,

IDE!

A tojástartó második élete vagyis készíts virágot belőle

Lehet mondani, hogy nem átlagos egy nőtől, hogy a barkácsáruházak festék osztályán, fa árudákban vagy csavar szaküzletekben tölti el a szabadideje tetemesebb részét, de nálam ez már csak így alakult. A táskák, cipők után/mellett/előtt egy szép deszka vagy egy kovácsoltvas kampós kerítéselem beszerzése legalább akkora öröm -mert nőként is működök azért- mint egy szép táskára rábukkanni. A hobbi már csak ilyen. Persze a végtermék is óriási örömöt ad, de maga a folyamat ( legyen akár az főzés, keresztrejtvény fejtés, pecázás) na az lelazít, áthangol, kikapcsol, újratölt. Ezt az érzést legjobban a gyerekek ismerik, hisz napi tevékenységük jelentős részét az örömmel teli boldog játék tölti ki.

Mivel nekem játék a barkácsolás, ők meg megveszve azért, hogy csak egy kicsit is hozzányúlhassanak a szerszámokhoz, ecsetekhez akármikhez, gondoltam legyen valami együttes dekorálás is. Vas és fa áruda helyett most a változatosság kedvéért piacon hajtottuk fel a hozzávalók legfontosabb elemét: tojástartót kunyeráltunk a piaci kofáktól.

Színezd át, fesd át

Hihetetlen, de már újra itt van a szeptember.

Már csak azért is csodálkozom rá ennyire, mert a gyerekekkel épp, hogy elkezdtük a nyári lassított üzemmódot. Épp csak bedugtam őket egyszer-kétszer a Balatonba. Épp csak rebbent egyet a pillám és már a kicsi is megkezdte az ovit, vagyis fogja a lelkem csütörtöktől.

A nagy persze kinőtt (már megint) mindent az új szezonra és sajnos a napot is egyre többször takartja el szürke felhő (mint ma is).

A nyár azért nem tudott annyira gyorsan elszaladni, mint szeretett volna. Egy-két dolog a lakásban színt váltott, úgyhogy 1:0 az ősszel szemben a javamra, bár igaz nem sárgultak, barnultak a bútorok, de a lényeg; színt váltottak!

Liebster Award díjat kaptam, öröm így blogolni

Nagy meglepetésben volt részem, amikor is Nórától a Diéták & Álmok blog szerzőjétől egy üzenetet kaptam.

Nóra blogja egy vándor díjban részesült, amit neki is tovább kellett adnia. Többek között rám is gondolt, így a díjat egy blogbejegyzés keretében én is megkaptam.

A LIEBSTER AWARD egy olyan blogos díj, amit feltörekvő bloggerek adnak, szintén feltörekvő blogok szerzőinek.

Nagyon köszönöm még egyszer az elismerést, jó érzés, hogy másnak is örömöt okoz nézegetni a Borsabox bejegyzéseit J

A díjjal együtt kérdéseket is kaptam. Jöjjenek Nóra kérdései:

1.       Mely ételeket ennéd szívesen diétás/diabetikus formában?

2.       Milyen mozgásformát kedvelsz, és miért?

3.       Mi a legkevésbé kedvelt ételed?

4.       Hol látod magadat 5 év múlva?    

És a válaszok:

1. Sütiket, desszerteket :)
2. A futást. Összetett mozgásmintájának köszönhetően mindent átmozgat. Egyszerű mozgásmintájának köszönhetően, monotóniát ad és ilyenkor van idő kikapcsolni vagy épp pont az ellenkezője: hatékonyan gondolkodni.
3. Hmmm, lássuk csak… például a sóska.
4. Egy szerkesztőségben: kreatív, dekor, enteriőr, BorsaBox témában írva, szerkesztve, beszélve. És pont 5 év múlva egy költözés közepén, a kertes házunk lépcsőjén kuporogva a gyerekekkel, az új átalakításokon merengve szeretném viszontlátni magamat :)

És akinek én szánom a díjat:

Briginek a Brigciműhely horgolásért rajongó anyukájának  www.brigcimuhely.blogspot.hu

és

Zsuzsának a Small Things Bright and Beautiful világjáró Hawaiin élő szerzőjének à www.smallthingsbrightandbeautiful.blogspot.com

Nekem is vannak kérdéseim:

1. Ha hobbizásra adod a fejed, és egy új technikát próbálnál ki, mi jelent nagyobb akadályt a kezdésnél: a hozzávalók beszerzése vagy a technika apróbb részleteinek ismerethiánya?
2. Egy blogon (pl. BorsaBox :)), egy DIY projektnél jobban szereted, ha lépésről-lépésre leírást kapsz vagy jobb a kész fotókat nézegetni?
3. Ekrü vagy fehér?
4. Holnap vagy ma?

Szép napot!

Borsa

Sanyika, a bronzlábú

Amikor gyerek voltam úgy ragaszkodtam az egyik kedvenc műanyag tányéromhoz, hogy amikor az eltört, elrejtettem a szekrény mögé, hogy nehogy kidobják a szüleim. Később is megmaradt ez a tárgymentő, gyűjtő szenvedélyem. Persze most ne azt az agyelmenős állapotot gondold, amikor a tejfölös poharakat méteres oszlopba rendezve tárolom a spájzban.

Egyszerűen vannak tárgyak, amiknek lelkük van és vannak olyanok, amikbe mi ’önthetünk bele lelket’ azzal, hogy kicsinosítjuk.

És kérem az utóbbi időben, szépen szaporodik otthon a négyzetméterre leosztható lelkek száma, hisz nálam még egy konyhai fellépő is bártan reménykedhet egy szebb jövőben.

Hova menjünk a hétvégén?

Hova menjünk a hétvégén?

Hova menjünk a hétvégén a gyerekkel?

Mit csináljunk? 

Szombati megébredésem központi kérdése általában ez szokott lenni, ha nincs már konkrét terv (jelzem, ritka eset ;D).

Persze millió és egy helyre lehet menni, kész fix programokra beülni, de én most inkább olyan gyerek és felnőtt kompatibilis progira szeretnék ötletet adni, amire elsősorban az egyszerűség és a kis költségvetés jellemző.

Kopottas ládikók: a struktúrpaszta felhasználása kicsit másképp

 

Évekkel ezelőtt vettem egy natúr dobozkát, hogy majd egyszer kezdek vele valamit. Sokat várt 

szegénykém a kosár mélyén, és már szinte teljesen megfeledkeztem róla, amikor Orsinak, a Vmorsy Decoupage oldal anyukájának köszönhetően megismertem a struktúrpasztát vagy más néven művészpasztát.

Az első próbálkozások óta eltelt egy kis idő és jó pár stencilt szárítottam be a pasztával, de cserében jó pár dobozkát, famunkát díszítettem ezzel a dombormintát adó technikával, úgyhogy köszi Orsi, hogy megmutattad ezt a remek anyagot ;)

Esküvői köszöntő kártya reggel héttől, S.O.S.-ben

 Az ’Ejjj, hogy mindig van valami…’ kezdetű mondat rendszerint a lépcsőn felfelé caplatva, a hobbis sarok irányában szokott elrepülni a szám széléről, amit a ’ hála égnek!’ kijelentés szokott követni. Mert, hogy valamit mindig jó fúrni-faragni, ragasztani, festeni. És ez nem egy újkeletű dolog nálam, hisz az idejét se tudom, mikor fűztem fel az első pirított tésztából készült láncot, ami idővel zsizsikes lett és a barbie ház - ahol tároltam - a kis bogarak pattogásától volt hangos. De az sem most volt, amikor felsősként az sk só-liszt gyurma fülbevalóval, lánccal és a sötétítőfüggönyből!! varrt furuglya szoknyában catwalkoltam a suli folyósóján, a sulibuliban (atya ég hogy néztem ki, hozzá persze a feltupírozott, lakkozott tarajos fru-fru).

Volt üvegfestő periódus is, majd masszívan belezuhantam a drót ékszer gyártásban, aztán jött a scrapbook és így tovább, szóval nyughatatlan hobbista, DIY szerelmes lettem és ha jön egy szülinap vagy egy esküvő, akkor nincs megállás: nem lehet mikrót kérni tőlem nászajándéknak, mert nem veszek…. max hacsak nem egy kis szekrénykét alakíthatok át hozzá, amin tárolják majd :)

Esküvői album- Kriszti könyve

A nyár az esküvők szezonja. Nyaranta egyre biztosan kapunk meghívót. Idén viszont a lánybúcsúban is részt vettem. A feladatok leosztásánál egyből ráugrottam az emlékkönyv elkészítésére. Márcsak azért is, mert a menyasszonnyal sok egyetemi majd barátsággal teli év emléke köt össze, amiben minden benne volt (szinte), amit a vihogós, ’miénk a világ’ 20-as eleji majd később a lecsillapodott (persze) közel harmincas éveiben járó barátnők életébe belefér.

Kriszti könyve emléktára, fotóalbuma két papírlap megvételével kezdetét vette.