Nem tartom soha számon, hogy hányadik, de mivel 80-as születésű vagyok, így könnyű utána számolnom: megvan a 34. is.
(Nagy matekos vagyok így remek, hogy a szüleim kerek évszámra időzítették a születésemet)
Azért ez az életkor egy kicsit elgondolkodtatott, hogy eddig, meddig is jutottam (pont addig, egy centivel se tovább), mi az ami még kimaradt a 34 éves tervből (még millió dolog) és hogy vajon a jövőben pont úgy alakulnak-e majd a dolgaim, hogy azok élhető körülményeket eredményeznek. Teszek érte, de ahogy mondani szoktam: Legyen, ahogy lennie kell.
Egy a fontos: lélegzem (..bár még a náthától most sem kapok levegőt rendesen :D), gondolkodom, beszélek (a pont annyinál kicsit többet :)) van két erős kezem, van egy szerető családom, hiszek abban, amit csinálok a hátamon pedig képes vagyok elcipelni pont annyit, amennyire szükségem van...és még azon túl az én három és fél évesemet is, ha már elfárad a nagy sétában.
Boldog vagyok, asszem ezt most kimondtam...
Szép napot!
....Így hogy most egy oldaltematika borulást is végrehajtottam ezzel a bejegyzéssel, jöjjön valami barkácsoláshoz kapcsolható dolog is.
Ezt a fűrészt kaptam az uramtól a szülinapomra, tudja mi kell a nőnek!
