Viszlát Óév, üdvözlet Újév!
Észrevétlenül átcsusszantunk mi is a 2013-es évbe. Észrevétlenül, mert mi
bizony aludtunk.
Uncsi ugye?? Nekünk közel sem.
Számunkra igen pihentető volt egy aggódós nap után, amit a legkisebb madárkánk hűtőfürdőjének
elkészítésével, itatgatásával, pátyolgatásával töltöttünk. Az év utolsó napja
még a legkisebb királyfinak is sok volt, de ahogy az Óév gyorsan búcsút
mondott, ugyanolyan sebesen az Újév jobbulást hozott. Jelentem 2012-t
láztalanul kezdtük meg!
Emellett a remek kezdés mellett,
az a hír-amit reggel a rádióban hallottam- már csak hab a tortán: idén tele
leszünk hosszúhétvégékbe torkolló nemzeti ünnepekkel. Hip-Hip- Hurrá! Úgyhogy
asszonyok, férfiak elő a naptárral és karikázni, tervezi, kinézni, lefoglalni.
Ha van egy olyan szomszédasszonyotok, mint nekem a Judit, akit ki lehet
faggatni tartalmas család és gyerekbarát programokat nyújtó szállásokról, akkor
tessék megkörnyékezni- én ezt fogom tenni. A Tisza-tónál például lehetőség van
hajnali csónakos madárfigyelésre. A hajnali kelés nekünk jól megy, bár lehet
hogy a szegény daruk, récék, nádirigók a két kurjongató gyerekemre ébrednének
majd. Ugyan így idén vissza szeretnék menni velük a balatonedericsi Afrika
Múzeumba és ha már Káli- medence, akkor a kővágóörsi struccfarmot is útba
ejtenénk.
Az év többi napján pedig mehet az újévi
fogadalmak betartására való törekvés. Mert, ha nem is írtuk le ezeket, azért
agyban ott motoszkálnak. Egy lustázós tévénézés közben néha bekúszik a ’
Fogadom. idén rendszeresen eljárok futni’ vagy a ’Csipsz helyett átállok az
almaszirom eszegetésre’ mondat. Na igen peRRRRRsze, almaszirom. Egyszer nagyon
erős voltam és vettem egy zacskóval…. hát…megettem… egy szirmot, a többi ott
várja a zacskóban a szavatosság lejárati napját, bár már lehet lejárt. Szóval a
negyed évben egyszer elfogyasztott műanyag krumpliból készült, dextrózzal-
maltózzal, E 621-el és savanyúság szabályozóval turbózott csipszet nem biztos,
hogy likvidálom.
Viszont ígértem, hogy az idén
tett fogadalmak közül jön néhány olyan, amik kívül esnek az ebben az évben
végre befejezem, lefogyok, megígérem fogadalmakon.
Íme:
- Komolyzenei koncert látogatás. A Müpa-ban mindig találni a kevésbé műértők számára is-mint én-könnyen fogyasztható koncertet.
- Rafting túra. Mert már évszázadok óta szeretnék egyre elmenni.
- Atlétikai verseny látogatás. Ha a londoni olimpia a helyszín én nem bánom, de ahhoz előtte még kellene nyerni egy belépőt.
- Mini vakáció. A helyszín opcionális, de azért ha Prága lenne kicsit szélesebb lenne a mosolyom.
- Végül végre valahára egyszer az életben szeretnék traktort vezetni. Mert már 12 éves korom óta vágyom erre. Akkor, kint a telkünkön a szomszéd Józsi bácsi traktorjáról letiltottak, mert kicsi vagyok, nem érem el a pedálokat, meg egyébként is. Hát most így laza 19 év után idén erre is szeretnék sort keríteni.
És akkor még
megemlíthetném az angol órákat, frissítés/bővítés/akármi gyanánt vagy a vízi
vidámparkot, mert még soha nem próbáltam a kamikáze csúszást.
Lényegében bárhogy hívhatjuk
ezeket az Újévre kitűzött terveket; fogadalomnak, kívánságnak a lényeg, hogy igyekezzünk
valóra váltani őket. Ahogy elnézem nekem idén leginkább az aktív programokban
kell kompenzálnom. Állok elébe és kívánom Te is találj időt arra, aminek véghez
vitelére ezer éve keresed a pillanatot és találd meg az örömöd abban, amit
csinálsz!
U.I. Ja! Igen! Ha valaki tud egy
traktort, na de nem olyan EU kompatibilis verziót, aminek a motorját letiltja a
fedélzeti computer, ha túlmelegedik, hanem azt az igazi berregőset, amit még a
sütőolaj is be tud pöccinteni, na akkor szóljatok!