Lehet választani: légkalapács,
bimm-bammos óra, ciripelő kvarcóra, de ha akarod, lehet egy vödör víz is.
Melyiket szeretnéd az ezer éves álomból való ébredéshez?
Na nem olyan Csipkerózsikás
ébredéshez kell most választanod ébresztőt, mert hogy most királyfi nincs. Én
inkább arra a hezitálós, idegesen körömrágcsálós vagy haj babrálós, ezer éve
mélázó, dilemmázó, a messzi távolban lebegő cél látványától megrészegülő,
kérdésekkel teli állapotról beszélek. Nem tudod milyen ez?
Na, majd segítek egy pár ilyen állapotba gyakran elhangzó mondattal:
Na, majd segítek egy pár ilyen állapotba gyakran elhangzó mondattal:
„én ezt nem tudom megcsinálni”,
„azt se tudom jó/elég/ képes
vagyok-e erre”,
„és mi van, ha nem úgy lesz,
ahogy elterveztem”„lehet sikerülni se fog”,
„mit fognak mások szólni ehhez”,
„lehet nem is fog nekik tetszeni”
„ hát én nem is tudom most
akarom-e egyáltalán”
Ha van olyan, aki egyszer sem
mondta ki a fönti mondatok valamelyikét, az írjon nekem priviben, és mesélje el
ő hogyan csinálja :)
Mert hogy a kudarc, a
bizonytalanság érzése, a bátorság hiánya! sokunkba, hosszabb- rövidebb időre
belénk költözhet, és ez a sikerorientált világ még inkább tovább nyomasztja
azokat, akik hajlamosak megingani saját képességeik kapcsán.
Példa: kiváló kommunikációs
képességgel bír valaki. Mindenkivel egyből megtalálja a közös hangot, sőt még
jó rábeszélő képességgel is rendelkezik. Kiváló üzletkötő vagy kapcsolati munkatárs
lehetne, de mégsem hisz magában annyira, hogy megpályázzon egy ilyen állást és még
mielőtt bármit is kipróbálna az adott területen, eleve elrendelt tényként
kezeli saját sikertelenségét, mondván; lehet nem is sikerülne az egész, lehet
nem is lennék elég jó.
Hummm… akkor most mi lesz? - Lépnék,
de ha lépek, lehet nem leszek elég jó…? …a legjobb, ha nem is kezdek bele, a
mostani helyzetemben legalább biztos vagyok… nem a legjobb, de inkább nem
kockáztatok. Valójában lehet nincs is annyi tehetségem a dologhoz, mint másnak
lenne.
Elmondok egy nagy titkot. Ezt a
folyamatot, azért ismerem ilyen jól, mert én is végig mentem a saját ’úgyse
lesz belőle semmi’ utamon. Még bele se fogtam az egészbe, de már az utolsó
lépésig elterveztem az utamat a célig. De már a tervezgetés, a cél görcsös
elérésének vágya, az át sem élt, de esetleges kudarcok képe oly sok energiát
emésztett fel bennem, hogy már indulás előtt belefáradtam az egészbe. Így
könnyebb is volt lemondani az álmaimról. Azt gondoltam, ha az ember csinál
valamit, akkor azt csak profi módon, professzionális kereteken belül, persze
azonnal, minden ismeret birtokában, a legjobb eszközökkel lehet csak csinálni
és naná, hogy az elejétől kezdve sikerekkel kikövezett úton vezet végig a sors.
Merthogy a nagyok ugye ilyenek,
ügyesek, sikeresek, frappánsak, amihez nyúlnak arannyá válik. Persze, csak azt
felejtjük el -és én sem vettem észre ezt- hogy egy Mark Zuckerberg ( Facebook
alapító-tulajdonos, 29 éves!!!, becsült vagyona 13.3 milliárd dollár), egy
Angela Merkel ( német kancellár, a Forbes magazin a világ legbefolyásosabb
nőjének választotta) vagy a magyarok közül, napjainkból Nánási Pál fotográfus
vagy Palvin Barbara 19 éves topmodell is - mily meglepő- az elején, valahol
kicsiben kezdték. De tudták mit akarnak, nem hagyták, hogy a kezdeti kudarcok
megtörjék és csinálták azt, ami jó volt nekik, azt, amiben hittek. Hittek
magunkban és szerették/ szeretik azt csinálni, amit végeznek nap, mint nap. A
kudarcaikat megélték, átvészelték és nem törtek meg bennük. És a kicsiből, amit
az elején csak a saját örömükért csináltak egy fa nőtt, ami gyümölcsöt hozott.
A lényeg, hogy nem csak egy helyben ültek és álmodoztak arról, milyen jó is lenne
nekik másképp. Cselekedtek és a szükséges eszközök, helyzetek, lehetőségek az
út során egyre elérhetőbbé váltak.
Úgyhogy gondold meg, meddig
akarsz álmodozni és nem átélni azokat. Ha hiszel valami sikerében, miért gondolnád,
hogy képtelen lennél annak megvalósításában. Ha régóta vágysz egy új szerepre
az életedben, ne hagyd, hogy már magát a célkitűzést elodázd és megállj már a
legelején. Engedj hinni saját magadban és élvezd magát a tevékenységet és ne
csak a cél lebegjen görcsösen a szemed előtt. Magát az utat sokkal élvezetesebb
végig járni, mint csak eszközként tekinteni rá.
Szép napot!
Borsaborsa